Connect with us

Sport

4:2 a félidőben, a végén 6:3

A Hobo Blues Band 1986-as 6:3-as dalának szövegét talán mindeki kívülről fújja.

Published

on

Hirdetések

A címben idézett sor persze nem igaz, mert annó a múlt évszázad mérkőzését Londonban rendezték 1953. november 25-én. A 90 éve veretlen Angliát a Wembley-stadionban győzte le a magyar Aranycsapat.

Azt a bizonyos Arancsapat jelzőt is az angok újságírók találták ki a magyar válogatottra.

Sebes Gusztáv együttese előbb Párizsba utazott el, ahol felkészülési mérkőzést játszott a Renault gyári csapatával. Különleges volt, hogy az olimpiai bajnokcsapat egy kis amatőr klubbal mérkőzik meg.

A magyar csapat 18 gólt lőtt Párizsban, majd részt vett a Renault gyár által adott banketten. Három napos kitérő után az Aranycsapat az Arany nyíl expresszel folytatta az útját a La Manche csatorna felé.

Hirdetések

Idehaza mindenki kívülről fújta az Évszázad mérkőzésének kezdőcsapatát: Grosics, Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai II, Kocsis, Hidegkuti, Puskás és Czibor.

Az Évszázad mérkőzése szerdán, helyi idő szerint 14:15-kor kezdődött a Wembley-stadionban.

Már az első percben Bozsik labdaszerzéséből Hidegkutit indította, majd egy szóló után az első percben megszületett az első magyar gól. Az akció annyira váratlan volt, hogy a kapusnak mozdulnia sem volt ideje. Alig negyedóra múlva az angolok válaszoltak. Mortensen indította Sewellt, aki a bal alsó sarokba lőtt (1:1). 

A 20. percben a bal oldalon Czibor száguldott fel. Beadása Puskást találta meg, aki Hidegkutinak adta tovább, aki ezzel a második gólját jegyezte ezután. A harmadik magyar gólt gyakran nevezik az „évszázad góljának” (1:2). Látványosan hozta fel a magyar csapat a labdát, Czibor laposan begurította az akció végén Puskásnak aki (később világhírű visszahúzós cselével) elfektette a becsúszó Wrightot, az ellenfél csapatkapitányát, a világ egyik legjobb hátvédjét, majd védhetetlenül bombázott a rövid felső sarokba (1:3).

A 29. percben Bozsik huszonöt méterről szabadrúgást végezhetett el, amibe félúton Puskás beletette a lábát és az bepattogott az ellenkező kapufához (1:4). Az első félidőben még Mortensen révén szépített az angol válogatott (2:4).

Az 50. percben Puskás szedett össze egy felszabadító rúgást, Bozsik elé passzolt, aki a tizenhatoson kívülről a kapu jobb oldalán a léc alá lőtte a labdát (2:5). Három perccel később Puskás Hidegkutit hozta helyzetbe, aki góljával mesterhármast állított be (2:6). A végeredményt Ramsey állította be büntetőből (3:6).

Magyarországon 1953. november 25-én a Magyar Rádió élőben közvetítette a találkozót, a riporter természetesen Szepesi György volt.

Szepesi a másnap megjelent Esti Budapestnek is küldött tudósítást

“Néhány órával a mérkőzés után megismerkedtünk az igazi londoni köddel. A köd kivárta, míg befejeződik az évszázad mérkőzése és szürke gomolyagként borult rá a városra. A gépkocsiforgalom úgyszólván teljesen leállt és a magyar csapat tagjainak nagy része földalattival utazott vissza a Wembleyböl a város központjába” – írta Szepesi.

A szerdán este megjelent londoni lapok közül az Evening News magyar címet adott a mérkőzésről szóló tudósításának.

„Micsoda csapás!” – így hangzik magyar nyelven az angol lap nagybetűs címe.

“A lap alján közlik a magyar mondat angol fordítását. Arra még soha nem volt példa az angol sajtóban, hogy egy lap idegen nyelvű címet adott volna cikkének.” – írta Szepesi.

“Olyan élmény volt ez a mérkőzés, amilyenben nagyon ritkán lehet része egy sportembernek. Már az olimpiai selejtezők során megjósoltam, hogy a magyarok nyerik az olimpiai bajnokságot. Megmondtam, hogy legyőzik Londonban az angolokat és azt is kijelentettem, hogy meg fogják nyerni a világbajnokságot is. Három jóslatom közül kettő már beteljesedett.”

– Vittorio Pozzo, az olaszok egykori szövetségi kapitánya.

Sajnos ez a jóslata nem jött be Pozzónak, de erről majd máskor.

A 6:3-as londoni magyar diadal örökké emlékezetes marad a magyar foci rajongóinak.

A Hobo Blues Band 1986-as 6:3-as dalának szövegét talán mindeki kívülről fújja.

"Sej, túl a Don-kanyaron, Isonzón, Mohácson,
Büszke most a magyar, zengik a világon:
Négy-kettő a félidőben, a végén hat-három."

Ehhez a diadalhoz nem is mert senki hozzányúlni egészen 1999-ig, amikor Tímár Péter 6:3, avagy Játszd újra, Tutti! címmel készített egy furcsa időutazós filmet, amely rendkívüli korrajz az ötvenes évekről, a filmben végig csetlő-botló Eperjes Károllyal.

Talán csak a film vége keserédes az 56-os forradalom romjait eltakarító Szalai Kirsztával és az örök bohém, harmonikázó Cseh Tamással.

"Jaj a Helén,Jaj a Helén
Szeme kékje olyan titokzatos mint Tangernél a tenger,
szívem olyan hevesen ver."
Continue Reading
Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hirdetések
Hirdetések

Facebook

Hirdetések

TOP

Advertisements