83 éve volt, de mi is az a Kristályéjszaka?

A magyar zsidók 1938. őszén is – viszonylagos biztonságban – élhették keserédes mindennapjaikat, a vallásosak békében hajolhattak a Talmud-fóliánsok fölé, s kora reggel siethettek a reggeli imákra. Alig néhány tíz kilométerrel távolabb viszont a november 9–ei éjszakán Németország, Ausztria és a Szudétavidéken 267 zsinagógát égettek fel és pusztítottak el, a Kristályéjszakán.

Közel száz áldozat

Ekkor több mint negyedezer műemléket romboltak le barbár kezek, és a pogrom legalább kilencvenegy áldozatot is követelt. Az antiszemita eseménysorozatot a történelem később, mint a Kristallnachtot, vagyis a „Kristályéjszakát” ismert meg, mert a zsidó boltok betört kirakatainak üvegcserepei kristályként csillogtak a lángoló zsinagógák pusztító tüzében.

Mire a nagy csend?

A több száz folyóirat digitális archívumát kínáló Arcanumban a „Kristályéjszaka” keresőszóra az első találat csupán 1954-ből jelez, az akkor már Tel-Avivban szerkesztett, magyar nyelvű Uj Kelet zsidó napilap november 13-ai számában. A nem zsidó sajtóban pedig a Kristallnacht először a „vészkorszak krónikásaként” is nevezett Lévai Jenő (1892–1983) újságíró – A Zsidósors Magyarországon, a Pesti gettó története stb. című könyvek szerzője – A náci fasizmus történetéhez című publicisztikájában jelent meg 1958. március 28-án.

A keresési találatok tanúsága szerint első szervezett náci pogromról csak húsz évvel az események után kezdenek beszélni a zsidó nyilvánosságban, szélesebb körben pedig még később.

“A zsidók lőttek először”

Ezek alapján már az sem nagyon meglepő, hogy a korabeli emberek sem feltétlenül értesültek a Kristályéjszaka pontos eseménysorozatáról, és így annak jelentősségét nem értették meg. Az általános náci narratíva az volt, hogy az országos pogrom a párizsi merénylet, a november 7-én lelőtt és november 9-én elhunyt német nagykövetség harmadik titkár, Ernst vom Rath (1909–1938) halálának megtorlása volt. Rathot-ot ugyanis a német-lengyel zsidó származású Herschel Grynszpan (1921–1945?) lőtte le elkeseredésében, mert családját kitoloncolták Németországból. Mindenesetre meglepő, hogy elméletben előzetes szervezés nélkül, ilyen rövid idő alatt ilyen nagy pusztítást voltak képesek végezni. A nácik akkori mondása az volt: „a zsidók lőttek először”.

Egy korabeli sajtóbeszámoló kétnappal későbbi dátummal:

„A németországi zsidóellenes tüntetések során ma reggel a fővárosban rendkívül súlyos rongálásokra került a sor. Fél hat óra tájban a tűzoltóságot tűzesetekhez hívták ki. Minden alkalommal a zsinagógák égtek. […] A város legfőbb utcáin valamennyi zsidó üzlet kirakatát bezúzták, az utcán lévő cégtáblákat és kisebb kirakatokat felborították, az árukat kiszórták az utcára. […] A rendőrség tehetetlen volt a tüntetésekkel szemben. […] Német részről nyomatékkal hangsúlyozzák, hogy a tüntetők kizárólag anyagi kárt okoztak, tettleg azonban senkit sem bántalmaztak.”

Forrás: Yad Vasem

A Canterbury érsek könyörgő istentiszteletet rendelt el

A eseményeknek Angliában és az Egyesült Államokban volt a legnagyobb visszhangja. A washingtoni német nagykövetség előtt több nagyobb tüntetést is szerveztek, a Canterbury-i érsek pedig a Times-ban fejezte ki felháborodását, és az összes templomában könyörgést rendelt el a zsidók helyzetének javulásáért.

„A Canterbury érsek könyörgő istentiszteletet rendelt el a német zsidó templomok elpusztítása alkalmából. Mi magyar zsidók is könyörgünk a Mindenhatóhoz: szüntesse meg a zsidóság szenvedéseit, legyen vége ennek az iszonyatos tragédiának, jöjjön el a béke, a harmónia, a sebek kötözésének korszaka. Ragyogjon fel a megértés, derüljön ki, hogy a zsidóság ártatlan az ellene emelt vádakban, hogy a mi vallásunk nem bosszúálló, nem haragtartó, a mi vallásunk csak szeretetet hirdet, reményt tisztaságot. Imádkozzunk ezért a jobb jövőért a mi Örökkévaló Istenünkhöz, akiben lankadatlanul bízunk utolsó leheletünkig. Ámen.”

Esti Kurir, 1938.

Az élet és a fasizmus torz fintora, hogy később ez az esemény adott hivatkozási alapot a zsidókra kivetett külön-adóra, amelyet a Harmadik Birodalom fennállása alatt végig fizetniük kellett.

(Forrás)

Ez is érdekelheti