A Semmelweis Egyetemen az elmúlt hónapokban nyolc-tízszeresére nőtt a légúti tünetekkel klinikán kezelt kisgyerekek száma.

“A hirtelen egészségromlást esetükben nem a koronavírus, hanem egy másik, felsőlégúti betegségekért felelős kórokozó, az ún. RSV (respiratory syncytial virus) okozta. Az RSV egy régóta ismert, nagyon virulens kórokozó, mely cseppfertőzéssel terjed, de évtizedek óta nem idézett elő ekkora járványt, mint idén” – mondta el dr. Szabó Attila.

A Klinikai Központ gyermekgyógyász elnöke beszámolt arról is, hogy főként a kora- és újszülöttekre, valamint a csecsemőkre jelent nagy veszélyt a megbetegedés, esetükben nagyobb eséllyel alakul ki a kislégutak súlyos gyulladása (bronchiolitis), vagy akár tüdőgyulladás is, mely akadályozza az oxigénfelvételt.

A kórokozó gyors terjedésének kedvez a lappangási időszak, amely az első tünetek megjelenéséig, átlagosan 4-5 napig tart. A már megfertőződött személy ez idő alatt is átadhatja a kórokozót a környezetében lévőknek.

A betegség óvodás, iskolás korban, nagyobb gyermekeknél, vagy a felnőttek esetében általában nem okoz súlyos problémát, jellemzően orrfolyás, hőemelkedés, étvágytalanság (egyszerű nátha) képében jelentkezik, ezért ők elsősorban a vírus terjesztése szempontjából jelentenek magas kockázatot.

A gyermekorvos arra hívja fel a figyelmet, hogy jelenleg nincs a vírus által okozott fertőzésre célzott terápia vagy gyógyszer, ezért a megelőzésre különös hangsúlyt kell fektetni, melynek eszköze a COVID-19 járvány során megszokottá vált: gyakori kézmosás, maszkhasználat, felületfertőtlenítés, szociális távolságtartás. Az RSV szilárd felületeken (például ajtókilincs, telefon) körülbelül 7-8 órán át marad fertőzőképes.

A felsőlégúti tünetekkel akkor kell azonnal orvoshoz fordulni, ha szapora légzést, zihálást, rohamokban jelentkező, csillapíthatatlan köhögést észlelünk a kisgyerekeknél. A kora-, vagy újszülöttek esetében a táplálási nehezítettség is fontos figyelmeztető jel lehet a kiszáradás veszélye miatt. Kórházi ápolást azok a gyermekek igényelnek, akiknél kialakult a kislégutak súlyos gyulladása és oxigénterápiára, vagy a kiszáradás miatt infúziós kezelésre, esetleg megfigyelésre szorulnak.

„Idén a korábbi évtizedektől eltérően eltérően 6 éves korig találkoztunk kórházi kezelést igénylő esetekkel”

– mondja dr. Szabó Attila.

Forrás: Semmelweis Egyetem