Connect with us

Jut eszembe

A kinai állam kémkedik a polgárai után, de ez őket egy cseppet sem zavarja állítja a magyar kutató

Mi helyzet, a kínai permanens megfigyelési botránnyal?

Published

on

Tienanmen tér
Tienanmen tér 1989.
Hirdetések

Hosszú ideje mást se hallunk, mint azt, hogy a kínai vezetés  a lehető legmodrnebb informatikai rendszerekkel, köztük az újabb és újabb mobil fejlesztésű mobiltelefonokkal, tartja megfigyelés alatt saját polgárait, akik ezt egyre nehezebben viselik. Ennek nagyíából ellentmond  az index  friss interjúja Salát Gergely sinológussal, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatójával.

Újabb kori hidegháború

Mi akkor az oka annak, hogy az USA-ban egyértelműen, de Európában is egyre kevésbé tartják kívánatosnak a kínai készülékeket? – Teszi fel a kérdés  cikk közepe felé Ambrus Balázs

Kitört a hidegháború, aminek az egyik frontvonala épp a technológia. A nyugati államoknak és cégeknek alapvető érdeke, hogy a kínai versenytársakat kiszorítsák a saját piacaikról. Erre az amerikaiak konkrét embargót vezettek be egyes kínai cégekkel szemben, és a szövetségeseiket is erre biztatják. Mindezzel párhuzamosan pedig zajlik egy átfogó média kampány mindennel szemben ami Kínával kapcsolatos.

Alaptalan az a feltételezés, hogy Peking a kínai titkosszolgálatok mellett a technológiai cégek adatgyűjtését is igénybe veszi a számára fontos nyugati személyek megfigyeléséhez?

Hirdetések

Más országok politikai és gazdasági vezetőiről, döntéshozóiról nyilván megpróbálnak információkat szerezni, és ebben természetesen a mobiltelefónia is segíthet nekik, de ez sem kínai specifikum. Az elmúlt tíz évben egyetlen konkrét magas szintű lehallgatási eset derült ki, amikor az amerikaiak Merkel német kancellárt figyelték így meg. A Pegasus se kínai. Nincs is benne a köztudatban – mert nem is különösebben figyelemfelkeltő – az az eset, amikor egy ismeretlen kínai cég személyes adatokat gyűjtött olyan, a jelenlegi Magyarországon nem éppen központi szerepet játszó személyekről, mint például Burány Sándor vagy Pálinkás József. Azt azonban jelzi, hogy milyen alultájékozottak a kínaiak a magyar politika érdemi alakítóival kapcsolatban.

Befelé forduló érdeklődés

Saját polgáraik mindennapjait viszont 500 millió térfigyelő kamera követi. (Ez a világ összes térfigyelő kamerájának a fele.) Mivel magyarázható az ilyen szoros kontroll?

Ez az 500 millió négyszer annyi, mint amennyi az Egyesült Államokban működik. A lakosságszám különbség alapján ez egyébként nem olyan durva szám, Amerikában a száz főre jutó megfigyelő kamerák száma magasabb, mint Kínában, csak erről nem beszélünk, mert nem illik a Kína narratívánkba. Azt is mondhatnám, ez egy világjelenség, Budapest is be van kamerázva, a mi lakóközösségünk is támogatta a bejárati kapunál a felszerelését. Kína ugyan egy pártállam – saját definíciója szerint népi demokratikus diktatúra: a néppel demokratikus, a nép ellenségeivel szemben diktatórikus – tehát a kamerák felvételeit lehet a politikai ellenfelek megfigyelésére használni, de az esetek 99 százalékában valószínűleg bűnesetek és közlekedési helyzetek rekonstruálása miatt nézik vissza a felvételeket. A hétköznapi emberek is saját biztonságuk növelőjeként tekintenek rá, csakúgy, mint nálunk – budapesti kerületi polgármesterek az általuk kihelyezett kamerák számával szoktak kampányolni, nyilván nem véletlenül.

Semmiféle bizalmatlanság nincs bennük az államapparátus figyelő attitűdjével szemben?

A kínaiak hozzászoktak ahhoz, hogy a hatalom megfigyeli őket. 2200 éves jogi szövegeket elemezve azt láttam, hogy már ezek jelentős része is arról szólt, hogy az emberek hogyan figyelik meg egymást, és a hatalom hogyan figyeli őket céljai érdekében. Ezzel tehát megtanultak együtt élni. A különbség a mostani helyzethez képest csupán annyi, hogy a kommunista vezetés ezt már rendkívül hatékonyan teszi. Mivel a kínai kultúra alapjaiban más mint a nyugati, ezért az olyan fogalmak, mint az állam, társadalom, jog, magánélet, szabadság nem is léteztek a kínai nyelvben, ezeket csak a XX. században alkották meg, amikor a különböző nyugati izmusoknak, meg az ENSZ alapokmányok szövegeit fordították kínaira, de a mai napig sem váltak a gondolkodásuk szerves részévé. Ha megkérdeznek egy kínait, hogy zavarja-e a kamera, illetve, hogy általa számos adata a hatalom tudomására juthat, azt fogja felelni, hogy nem, természetesen, ha becsületes, jogkövető állampolgárról van szó.

Na és az ujgurok?

Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület lakossága mintha mégsem lenne ennyire elfogadó…

Az teljesen külön eset. Ott nagyon durva megfigyelő, korlátozó intézkedések vannak, valóban disztópikus a helyzet, az ujgurok minden lépését kamerák figyelik, és rajtuk tesztelik a legújabb technológiákat. A többi területen nem ilyen durva a helyzet. Nagy a szórás, mások a megfigyelendő magatartásminták egy dél-kínai 300 fős kis faluban, mint Sanghajban és mások a technikai lehetőségek is.

A kutató néhány állításával messze nem értünk egyet ennek ellenére javasoljuk, olvassa el a teljes cikket az Indexen!

(Respublika friss)

Continue Reading
Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hirdetések
Hirdetések

Facebook

Hirdetések

TOP

Advertisements