Connect with us

Jut eszembe

A pánikgomb környékéről jelentjük – Kormány és ellenzéke, ki milyen lovon ül? –

Sik Endre szociológus szerint a kormány permanens morális pánikkal betonozza be hatalmát, keze mindig a pánikgombon, ráadásul a látszólag széttartó témák összeérnek a NER univerzumában

Published

on

pánikgomb
Advanced Ads

Sik Endre szociológus szerint a kormány permanens morális pánikkal betonozza be hatalmát, keze mindig a pánikgombon, ráadásul a látszólag széttartó témák összeérnek a NER univerzumában, írja a 24.hu.

Téves az irány?

Nagy önuralomra lesz szükség ahhoz, hogy Márki-Zay Péterék ne vegyenek elő hasonló kommunikációs paneleket. Ezt jelzi, hogy az egyesült ellenzék első, választás előtti óriásplakátjai a kék kormányzati hirdetések képi világával azt üzenik: míg Soros György egy bevándorlót sem telepített be Magyarországra, az Orbán-kormány már 55 ezret. Sik szerint ha az volt az ellenzék célja, hogy a kormány propagandáját nevetségessé tegye, akkor ez rendben van, de nagy kérdés, hogy hogyan lehet leszállni a migránsozásról a későbbiekben.

A kormányzati kommunikációról értekező 2016-os tanulmányában Sik morális pánikgombként hivatkozik a Fidesz jellegzetes technikájára.

Ez egy olyan propagandatechnológia, melynek alapja a morális pánikkeltés. Az emberek félelmét, rettegését fokozza, hogy a világuk soha nem lesz már olyan, mint amilyen volt. Értelemszerűen rosszabb lesz. Mindezt politikai célból teszi a hatalom, hogy szimpátiát keltsen az emberekben maga iránt, hiszen ebben a helyzetben csak a kormányra számíthatnak

– mondta a tanulmány szerzője.

Sik pontosan meghatározza e propagandatechnika paramétereit, és hangsúlyozza, hogy amennyiben bármelyik kritérium hiányzik, vagy kisebb léptékben valósul meg, akkor egyszerű médiamanipulációról beszélünk.

Ismétlés a tudás anyja

A morális pánikgomb egy államilag irányított propagandagépezet. Durva, agresszív beszédmód jellemzi, ami a napirendre helyezett témákat úgy keretezi, hogy az emberek legősibb hiedelmeire, félelmeire hasson. Erre a nemzeti konzultációk szövege a legjobb példa. Sik és szerzőtársa, Lázár Domokos tanulmányában a 2015. július 15-én záruló, a migráció veszélyeit taglaló kérdőív első és harmadik kérdését emeli ki.

  • Sokféle véleményt lehet hallani az erősödő terrorcselekményekkel kapcsolatban. Ön mennyire tartja fontosnak a terrorizmus térnyerését (a franciaországi vérengzés, az ISIS riasztó cselekményei) a saját élete szempontjából? – Nagyon fontos; Fontos; Nem fontos.
  • Vannak, akik szerint a Brüsszel által rosszul kezelt bevándorlás összefüggésben van a terrorizmus térnyerésével. Ön egyetért ezekkel a véleményekkel? – Teljesen egyetértek; Inkább egyetértek; Nem értek egyet.

Az első kérdés előmelegíti a harmadikat. Egyrészt felveti a terrorizmus térnyerését, ráadásul olyan fogalmakat használ (vérengzés, riasztó), melyek növelik a nyugtalanság és pánik érzetét. Másrészt a válaszlehetőségek közül kettő a kormányzati álláspontra rímel, és a kérdőív fel sem kínál semleges álláspontot. Mire a harmadik kérdéshez érünk, a kérdőív már nemcsak sejteti, hanem tényként állítja, hogy a bevándorlás és a terrorizmus kapcsolatban áll egymással, egyúttal a bűnbakot is kijelöli az EU és Brüsszel képében.

A nemzeti konzultáció egy úgynevezett „push-poll” politikai marketingtechnika, ami szintén kulcseleme a morális pánikgombnak. Látszólag a közvélemény-kutatás módszertanát használja, de valójában a kérdező durván manipulatív nyelvezettel és hatalmi szándékkal jelenik meg.

(Olvassa el a teljes cikket a 24.hu-n!)

(Respublika friss!)

Facebook

TOP