A Budapesti Műszaki Egyetem alapítványi modellváltásáról tárgyaltak Palkovics Lászlóval az egyetem vezetői, mondta az egyetem két munkatársa az Átlátszónak. Elmondásuk szerint a miniszter nem zárja ki az alapítványosítást, de a választások előtt már inkább nem vágna bele.

A magyar felsőoktatásban az alapítványi kiszervezést először 2019-ben honosította meg az Orbán-kormány, amikor a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartójaként alapítványi fenntartású magánegyetemmé alakította át az intézményt. A modellváltás egyfajta privatizációt jelent, hiszen az alapítvány belső ügyeibe a választott állami tisztségviselőknek már hivatalosan nem marad beleszólása: a magyar kormány gyakorolja ugyan az alapítói jogokat, de ez csekély felhatalmazást ad, lényegében csak az első kuratóriumi tagok kinevezésére jogosít fel.

A modellváltás után a Corvinuson teljesen megszűntek az államilag támogatott képzések, és az állami ösztöndíj helyét egy alapítványi ösztöndíj vette át. Ez csak az első éves tandíjat fedezi, utána nem jár automatikusan a képzés végéig, hanem minden évben új rangsor alapján ítélik oda a diákoknak.

A kancellár támogatja, a rektor ellenzi

A legnagyobb hazai egyetemek közül mára kettő, az ELTE és a BME maradt csak állami fenntartású, de kérdés, ez meddig marad így. Az Átlátszónak az egyik névtelenséget kérő BME-s munkatárs azt mondta, az egyetem egyes vezetői és a kormány köreiben is megvan a szándék a BME modellváltására. Mint jelezte,

az egyetem vezetői január 15-én, Zalaegerszegen találkoztak Palkovics Lászlóval, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjével,

aki kulcsszerepet játszott a felsőoktatás alapítványosításában, hiszen már a Corvinus átalakításánál is ő bábáskodott.

Az egyetemvezetők (a BME rektora, kancellárja, rektorhelyettesei, kancellárhelyettese és dékánjai), Palkovics, valamint Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár találkozójáról szóló beszámoló szerepel a BME honlapján is,  eszerint a látogatás célja az volt, hogy „a BME vezetése átfogó képet kapjon arról az innovációs ökoszisztémáról, ami a ZalaZone járműipari tesztpálya körül jelenleg épül”.

Az Átlátszónak nyilatkozó BME-s munkatárs szerint azonban a találkozón szóba került az egyetemi modellváltás is, amit a dékánok egy része, valamint Kotán Attila kancellár is támogatna.

Kotán Attila decemberben a BME honlapján megjelent interjúban úgy nyilatkozott,

„személyesen nagyon sajnálom, hogy a BME – mondjuk így első körben – kimaradt a változásokból”.

Szerinte az alapítványi modell „nagyon is kézzelfogható többletforrásokat” hozhatott volna a BME-nek, és az új környezetben, átalakulás híján a Műegyetemnek nehezebb lesz lépést tartania a többi intézménnyel. A kancellár arról is beszélt, hogy a modellváltás kérdésében „jelenleg eltérő a véleménye” a rektorral és az egyetemi közösség többségével.

A modellváltást az egyetemi vezetők egy kisebbsége támogatja, köztük a kormány által kinevezett kancellár, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) és a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar vezetői.

„A tavalyi rektorválasztás már jelentős részben az alapítványosításról szólt. Itt a régi rendszer támogatói még többségbe kerültek, és az új rektor, Czigány Tibor teljes mértékben ellenzi az átalakítást.

Azonban kérdés, hogy a többség nem fordul-e át idővel az alapítvány-pártiak javára, ahogy az egyetem anyagi forrásai szűkülnek a magánosított intézményekhez képest” – mondta egyetemi forrásunk, aki úgy véli, a kormány azt szeretné, ha a BME-n belülről támadna igény az átalakításra.

Stumpf: megfelelőbb lenne a BME-nek az alapítványi struktúra

BME-s forrásaink úgy vélik, a kormány célja, hogy a szűkre szabott támogatásokkal rávegyék a megmaradt állami egyetemeket, köztük BME-t arra, hogy maguk kérjék a modellváltást. A rektor mostani álláspontja az, hogy inkább több állami és uniós pályázaton kell indulni, és maradni a régi rendszerben – egyelőre Palkovics is inkább emellett áll, a választások után viszont újra napirendre kerülhet az alapítványosítás is. Az egyetem munkatársai úgy spekulálnak, hogy egy BME-alapítvány kuratóriumában akár Palkovics is helyet kaphat, hiszen ő egyelőre egyik KEKVA-ban sem kapott pozíciót annak ellenére, hogy központi szerepe volt az alapítványi kiszervezésekben.

Tavaly márciusban egyébként Stumpf István felsőoktatási kormánybiztos a Magyar Nemzetnek adott interjúban arról beszélt: a BME esetében szerinte „sokkal adekvátabb” lenne az alapítványi struktúra, mint néhány tudományegyetem számára, „de majd eldöntik, akarnak-e a jövőben csatlakozni.”

Forrás: Átlásztó