Értelmetlen és felesleges intézkedés volt a 13. havi nyugdíj bevezetése, ami a költségvetési túlköltekezés része, mivel „Magyarországon senki sem fizetett 13. havi nyugdíjjárulékot, a 13. havi nyugdíj sem illet meg senkit” – mondta Bokros Lajos közgazdász, volt pénzügyminiszter a Népszavának. A beszélgetés során kiderült, hogy szerinte az eurót már tíz éve be kellett volna vezetni és hogy elhibázott lépésnek tartja a hitelmoratóriumot.

Bokros az interjúban arról beszélt, hogy bár a járvány miatt most „nehéz a mérleget megvonni”, szerinte „túlzottan nagymértékű és mindenkire kiterjedő, általános költségvetési támogatásokat kínáltak”. A törlesztési moratórium

„teljesen felesleges és káros volt”.

… és a többi….

“Ugyancsak értelmetlen és felesleges” intézkedésnek tartja a 13. havi nyugdíj bevezetését is, ami szerinte ugyanúgy a költségvetési túlköltekezés része, mivel

„Magyarországon senki sem fizetett 13. havi nyugdíjjárulékot, a 13. havi nyugdíj sem illet meg senkit”.

A nyugdíj nem rászorultsági alapon kimért szociális juttatás, hanem egy biztosítási rendszerben megszerzett váromány. Alapja az, hogy ki mennyit fizetett be járulékként.

Mivel Magyarországon senki sem fizetett 13. havi nyugdíjjárulékot, a 13. havi nyugdíj sem illet meg senkit.

A kötelező nyugdíjjárulék adójellegű, s a befizetéseket egy elkülönített alapban gyűjtik össze. Ennek akkor van értelme, hogyha a célzott bevételek célzott kiadásokat finanszíroznak, és ennek egyensúlyban kell lennie. Magyarországon azonban ez nincs így.

“Sokan nem tudják, hogy a befizetett járulék nem a majdani nyugdíj abszolút színvonalát fogja meghatározni, hanem csak azt, hogy az egyes nyugdíjjáradékok hogyan viszonyulnak egymáshoz, vagyis az arányokat. Ha valaki kétszer annyi járulékot fizetett be, mint más valaki, akkor a nyugdíja közel kétszer akkora lesz. Közismert, hogy

a jelenlegi nyugdíjak fedezetét a mostani aktív járulékfizetők termelik meg. Ha ma kevesen dolgoznak és keveset keresnek, akkor a mai nyugdíjasok járadéka bizony alacsony lesz.

Ennek a sebezhetőségnek a gyógyítására született meg 1998-ban a kötelező magánnyugdíj-pénztárak rendszere, ami jóval szorosabbra fűzte a kapcsolatot a járulékfizetés és a majdani nyugdíj között.

Ezt a nyugdíjpillért azonban a jelenlegi kormány 10 évvel ezelőtt felszámolta. Ezáltal a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszer sebezhetősége tovább növekedett.

Előre megjósolható volt….

Beszélt arról is, hogy

„a jegybank szinte korlátlanul szaporította a pénzt, ami nemcsak fölösleges, hanem káros is volt”, és „előre tudható volt, hogy az általános és túlzó könnyítésnek erőteljes inflációnövelő hatása lesz”.

Bokros szerint annak, hogy Magyarország most az elmúlt évtizedek legmagasabb inflációjával küzd, öt oka van:

• a nagymértékű költségvetési túlköltekezés,
• a jegybank túlságosan laza monetáris politikája (az alapkamatot mesterségesen alacsonyan tartották, a pénzkínálatot pedig túlságosan gyorsan felszaporították)
• a fedezetlen bérkiáramlás és béremelés,
• az importált energiahordozók árának nagyfokú ingadozása
• és a forint gyengesége.

Euro

Arról, hogy Magyarországnak céldátuma sincs az euró bevezetéséhez, azt mondta:

„hazánknak elemi érdeke az eurózónához való minél előbbi csatlakozás, aminek már tíz évvel ezelőtt meg kellett volna történnie”.

Az, hogy ez elmaradt,

„óriási kárt okozott az országnak”, „a mostani infláció is mérsékeltebb lenne, ha már a közös európai pénzt használnánk”

– vélekedett Bokros. Szerinte az árak rögzítése és a rezsicsökkentés

„a szocializmus időszakát idézi”,

a rezsicsökkentést pedig egyenesen

„a legkárosabb intézkedések egyikének”

tartja Magyarországon.

„A termelést torzítja, komoly veszteségeket okoz az energiaszolgáltató vállalatoknak, amelyek lerongyolódtak és nem fejlesztenek, nem ruháznak be. Az energiahatékonyságot javító beruházások elmaradtak. Itt is a gazdagok fogyasztását támogatják”

– magyarázta.

Bokros Lajos arra számít, hogy

„a választások után bizonyára hozzá fognak nyúlni a rezsicsökkentéshez, ugyanis a veszteségek olyan szintet kezdenek elérni, amely akár szétverheti mind a költségvetést, mind az alapellátást”. „A helyzet tarthatatlan, különösen, ha hozzávesszük, hogy bevezetése óta az energiaárak jelentős mértékben emelkedtek” –

és hozzátette, hogy

„az ukrajnai orosz invázió még súlyosabbá tette a bajt”.

Szerinte

„teljesen meg fog változni körülöttünk a világ, mégpedig hosszú időre, akár emberöltőre is”.

Forrás

Kapcsolódó