A 87 éves Jászai Mari-díjas színészt december 22-én a Mary Poppins négyszázadik előadásán láthatjuk utoljára a Madách Színház deszkáin, amelyekre több mint hat évtizeddel ezelőtt lépett először.

Lőte Attila 1957-ben végezte el a Színművészeti Főiskolát Pártos Géza osztályában. Kapott ajánlatot a Nemzeti Színházból, a Vígszínházból, a Madách Színházból, végül a debreceni színház szerződtette. Hasznos két esztendőt töltött ott, sok szakmai tapasztalatot gyűjtött.

Játszotta az egyik Antipholust a Tévedések vígjátékában, míg a másikat Latinovits Zoltán alakította, volt Szendrő József Volponéja mellett Mosca.

1959-ben szerződtette a Madách Színház, melynek azóta is tagja. Részese volt a Madách színház nagy korszakának, mely olyan szerepeket hozott számára, mint Trofimov a Cseresznyéskertben, Victor a Yermában, Harold a Black Comedyben vagy Almádi a Játék a kastélyban.

Olyan filmekben játszott, mint a Legenda a vonaton (1962), 80 huszár (1978), Napfény íze (1999).

Maszk nélkül című könyvében így vall pályájáról:

„Az egyik Shakespeare-hős önirónikusan azt mondja magáról: „Én más vagyok, mint ami.” Azt hiszem, én az vagyok, ami vagyok. Csak szerepeimben igyekeztem mindig egy kicsit más és más is lenni, – mint ami vagyok. Az ember, a színész teszi a dolgát és ha néha sikerül létrehozni valami igazat, valami hiteleset az életben és a színpadon, azzal egy kis örömet szerez önmagának és a közönségnek. Aztán később, idők múltán: „ami az emberben visszamarad, az viszi előre.” /Németh László/”

Forrás: Színház Online