Az Országgyűlés döntött arról, hogy a felesleges és lejárathoz közeli élelmiszereket, pontosabban azok begyűjtését és kiosztását monopolizálja. A fő csapásirány az élelmiszerláncok, holott rengeteg feleslegesseé váló élelmiszer keletkezik a nagykereskedőknél és gyártóknál is.

A legnagyobb élelmiszer-áruházaknak februártól kötelező felajánlaniuk az élelmiszerárut a minőségmegőrzési időtartamuk lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK) részére – döntött az Országgyűlés az élelmiszerláncot szabályozó törvény keddi módosításával. 

Az élelmiszerpazarlás csökkentését célzó változtatást 138 igen szavazattal, 1 ellenvoks mellett fogadta el a parlament kivételes eljárásban a kormány javaslatára. 

A fogyaszthatósági idővel, továbbá 48 óránál rövidebb minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerekre nem vonatkozik a szabályozás.

A módosítás azokat a kereskedőket érinti, amelyek éves nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot. 

Az érintett üzletek az élelmiszert karitatív szervezeteknek is felajánlhatják. A jogszabály célja ugyanis az, hogy a lejáratközeli áru a rászorulókhoz és ne a kukába kerüljön.

A törvény indoklása kitér arra: az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének becslése szerint az előállított élelmiszereknek mintegy harmada megy veszendőbe, holott azok megtermelése jelentős erőforrást igényel. Egy uniós felmérés szerint pedig az élelmiszerhulladék több mint 5 százaléka a kereskedelemben keletkezik. 

Az érintett üzleteknek élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell készíteniük, amit az élelmiszermentő központnak kell benyújtaniuk. Az első ilyen tervüket 2022. május 31-ig kell beterjeszteniük. Emellett ki kell nevezniük egy élelmiszermentési felelőst is.

Bírsággal sújtható az, aki nem készít ilyen tervet vagy aki éves szinten több mint 2 százalékkal átlépi az élelmiszerhulladék tervezett mértékét. 

A legnagyobb élelmiszerüzletek kiskereskedelmi adója is növekszik az árbevétel 2,5 százalékáról annak 2,7 százalékára. 

A jogszabály 2022. február 1-jétől lép hatályba

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára közölte létrejön egy központi szerv, az élelmiszermentő központ, amely az élelmiszerek újraelosztásával kapcsolatos koordinációs feladatokat látja el.

Elmondta, a felajánlásra szánt élelmiszereket előzetesen be kell jelenteni a központnak, hogy azok a lehető leggyorsabban eljussanak a rászorulókhoz.

Farkas Sándor azt mondta, az élelmiszerbiztonság érdekében az adományozásba bekapcsolódó köztes szereplők is csak az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (felir) azonosítója birtokában végezhetik ezt a tevékenységet.

Ami eddig bevált gyakorlat volt

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2005 óta működik Magyarországon az Európai Élelmiszerbankok Szövetségének tagjaként.

Az egyesület szerint Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszerfelesleg keletkezik. A már másfél évtizedes tapasztalattal rendelkező Élelmiszerbank számítása szerint 1000 forint műküdési, szállítási, logisztikai költséggel lehet 30 000 forint értékű élelmiszert eljuttatni a rászorulókhoz.

Az Élelmiszerbank az élelmiszerfelesleget minden esetben ingyen veszi át a felajánló élelmiszeripari cégektől és kereskedelmi láncoktól és az adományokat díjmentesen adja át partnerszervezeteiknek, akik a szétosztást szintén non profit alapon valósítják meg.

Az Élelmiszerbank 13 alkalmazottja és több mint 60 önkéntese biztosítja a napi munkát.

A törvényalkotó szerint Magyarországon egy év alatt közel 50 ezer tonna élelmiszer megy veszendőbe. Font Sándor, a Fidesz vezérszónoka azt mondta ebből mintegy 10-15 ezer tonnát tudnak eljuttatni a rászorulóknak, illetve továbbfeldolgozással más módon hasznosítani.

Az Élelmiszerbank 2020-ban 250.000 embernek juttatott el ingyenesen több mint 8.300 tonna élelmiszeradományt, összesen 7 milliárd forint értékben.

Ebből könnyű kiszámolni, hogy az egyesületnek ez a tevékenysége mintegy 2 333 millió forintba került.

Ha a törvényjavaslat hatályba lépése után azt remélik, hogy ennek a mennyiségnek (8 300 tonna) akár a duplája is megmenthető lesz, az bizony az állami Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-nek akár 5 milliárd forintjába is kerülhet.

Ráadásul ismerve az állami tulajdonú cégek szervezettségét és hatékonyságát, valószínűleg, mint költségvetési szerv, ennyiből sem jönnek majd ki.

A kérdés már csak az, hogy ki fizeti a révészt, azaz a legnagyobb élelmiszerüzletek kiskereskedelmi adójának két tizedpontos megemlése fedezni fogja-e ezt a tevékenységet?

Forrás: MTI / Magyar Élelmiszerbank Egyesület

Előzmény