Connect with us

Jut eszembe

Elfogadták Budapest 2022-es költségvetését

A Fővárosi Közgyűlés 18 igen szavazattal, 11 nem ellenében fogadta el a jövő évi büdzsét.

Published

on

A Városháza-üggyel kapcsolatos transzparenseket mutatnak demonstrálók a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán. Fotó: MTI/Kovács Attila
Advanced Ads

Meghosszabbította a Városháza-ügy miatt létrehozott vizsgálóbizottság mandátumát a Fővárosi Közgyűlés szerdán, a testület így a közgyűlés januári rendes ülésén számol be elvégzett munkájáról.

A teremben megjelent hét Anonymous-álarcos aktivista is, akik közül az egyikük azt kiabálta, hogy “eladó a Városháza”, és többük kezében olyan táblák voltak, amik az Anonymus-videókból idéztek. Más aktivisták olyan transzparensekkel érkeztek, amelyek a Mocsárosdűlő megvédésére szólították fel a képviselőket.

A vizsgálóbizottság elnöke Kovács Péter (Fidesz-KDNP) és az alelnök Soproni Tamás (Momentum) javaslatát a közgyűlés 18 igennel és egy tartózkodó szavazattal fogadta el.

A “Városháza eladásának ügyében létrehozott” vizsgálóbizottságnak eredetileg a szerdai közgyűlési ülésen kellett volna tevékenységéről beszámolnia. 

Elfogadta a fővárosi önkormányzat 2022-es költségvetését a Fővárosi Közgyűlés

A rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 297 124 159 000 forintban, kiadásait 410 752 218 000 forintban állapítja meg. A fővárosi önkormányzat ugyanakkor 6 094 037 000 forintot fordít hiteltörlesztésre.

Az így keletkező 119 722 096 000 forintos hiányt betétek 55 milliárd forintos bevételeiből, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 32 422 773 000 forintból, belföldi értékpapírok 32 299 323 000 forintos bevételeiből finanszírozzák.

A Fővárosi Közgyűlés 18 igen szavazattal, 11 nem ellenében fogadta el a jövő évi büdzsét.

Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője javasolta, hogy vegyék le a napirendről a költségvetés tervezetét, mert abból “nem szabad politikai pamfletet csinálni”. Jelezte: az, hogy a költségvetés olyan 50 milliárd forinttal tervez “virtuálisan”, ami nem létezik, nem biztosítja, hogy jövőre komoly munkát tudjanak folytatni. Emlékeztetett rá: a költségvetést február 15-éig kell beterjeszteni. A képviselők többsége azonban nem támogatta, hogy levegyék napirendről a költségvetést.

Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, nem a főváros vezetésének szándéka szerint alakult úgy, hogy a fővárosi önkormányzat működése ilyen mértékben az országos politika színterévé vált. Úgy vélte, a 2022-es választási kampánynak Budapest azért lett a része, mert a kormány támadást indított a főváros ellen, ugyanis nem tud együtt élni a gondolattal, hogy “az önkormányzat helyhatóság és nem helytartóság”.

Hozzátette: a budapestiek megbízták a városvezetést egy mandátummal, ennek végrehajtására szövetséget keresnek a kormánnyal, de az háborúzik a fővárossal, próbálja elvenni a pénzét és a becsületét.

A költségvetés, amelyet most tárgyalnak, lenyomata a politikának, hogy miként próbálja a kormány pénzügyileg lehetetlenné tenni a főváros működését.

Négyszeresére emelték a főváros által fizetendő szolidaritási adót, második évben vonják el az iparűzési adó felét, négyszeresére emelik a víz- és csatornaszolgáltatás nyújtása miatti adót, a “kukaholding” pedig ötmilliárd forintot tart vissza a budapestiek által befizetett szemétdíjból – sorolta. Ezek az intézkedések – folytatta – azt célozzák, hogy a főváros ne tudjon bért emelni és romoljon a szolgáltatás színvonala.

Ezért ez egy politikai értelemben vett féléves költségvetés, ki kell húzni májusig – mondta Karácsony Gergely.

A főpolgármester felhívta a figyelmet arra, mindennél többet elmond a főváros pénzügyi helyzetéről, hogy 2018-ban a főváros és a központi költségvetés viszonya “plusz 18 milliárd forintot hozott a fővárosnak”, idén és jövőre ez a szám “mínusz 6 milliárd”.

Szólt a Városháza-ügyben tartott házkutatásokról is, azt mondta, tűzbe teszi a kezét minden kollégájáért, és az elmúlt időszak döntései kiállják a nyilvánosság próbát. Jelezte: nem a nyomozással van baja, hanem “a politikai propagandával”, és ha utóbbi miatt nyomoznak az önkormányzat munkatársainak lakásában, azt szóvá fogja tenni.

El a kezekkel Budapest adóbevételeitől és el a kezekkel a Budapestet szolgáló tisztességes politikusok becsületétől!

Nem mi tettük a fővárosi önkormányzat működését politikai kampány tárgyává és leginkább nem hadszíntérré – fogalmazott.

A napirend vitájában Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke, a Fővárosi Közszolgáltatói és Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége koordinátora fővárosi érdekképviseletek nevében arra kérte a képviselőket, hogy politikai hovatartozástól függetlenül álljanak ki az iparűzésiadó-elvonás kormányzati kompenzációja mellett. 

Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP-frakció frakcióvezetője felszólal a Budapest, Főváros Önkormányzata 2022. évi összevont költségvetéséről szóló vitában, mellette Bagdy Gábor, a Fidesz-KDNP frakciójának tagja a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán. Fotó: MTI/Kovács Attila

A vitában Láng Zsolt arról beszélt, a főpolgármester kétszínű játékot játszik Budapest életével, “eljátssza a szegény, megbántott, jóindulatú fiút, akit a kormány bánt”, miközben nem jóindulatú, nem gondolta komolyan a választási ígéreteit és nem akar együttműködni a kormánnyal. Hozzátette: a főpolgármester hadszíntérré teszi Budapestet és hídfőállásokat épít, ahonnan a kormányt támadhatja. Megjegyezte: fárasztó az állandó hadiállapot, amelyet a főpolgármester idéz elő. 

Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester kijelentette: a beterjesztett javaslat “kamu városvezetés kamu költségvetése, amit nem lehet támogatni”.

Bagdy Gábor (Fidesz-KDNP) azt mondta: nem valódi költségvetés, hanem politikai hitvallás a tervezet, egy “politikai pamflet”. Szerinte a költségvetés feléli a tartalékokat, az ingatlaneladásból származó bevételeket, a fejlesztési forrásokat pedig működésre költi.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint viszont Budapest “megbéklyózott város”, ezt tükrözi a költségvetése is.

A javaslatban felidézték Karácsony Gergely azon korábbi szavait, amelyek szerint “a kormány évről-évre jobban szorítja a pisztolyt a városvezetés halántékához”. Ehhez képest is 2021-ben érdemi változás történt, a kormány ugyanis “meghúzta a ravaszt” – írták, hozzátéve: ez, a járvány és a gazdasági válság nem szűnő kihívásai okozzák, hogy a közgyűlés olyan költségvetést fogadhat el 2022-re, amely magában hordozza azt a veszélyt, hogy ellehetetlenítik a budapesti közszolgáltatások működőképességét.

“Ezt kétféleképpen lehet csak elkerülni: vagy a kormány hozzáállása változik meg, vagy maga a kormány 2022-ben” – olvasható.

A javaslat elfogadásával döntöttek arról is, hogy a főváros Szolidaritási Alapot hoz létre, amely saját források és európai uniós támogatások összehangolt felhasználásával támogatja a kiemelt szociális problémák enyhítésére irányuló programok megvalósulását. Felkérték Karácsony Gergelyt, hogy az alap részletes szabályait dolgozza ki, keretösszegét határozza meg és terjessze a testület elé.

A közgyűlés egyhangú döntéssel helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánította a II. kerületi Jegenye-völgyet (a Szalamandra-völgyet, a Budapesten található egyetlen foltos szalamandra-állomány élőhelyét) és a III. kerületi Óbudai-szigetet szegélyező ártéri erdőt. Feloldották a részleges vadászati tilalmat a XVI. kerületi Naplás-tónál, így lehet az elszaporodott rókára, vaddisznókra és borzokra vadászni a területen.

A képviselők döntöttek arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat újra pályázik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) elnevezésű programba a csepeli gerincút befejező ütemének teljes előkészítésére.

A közgyűlés jóváhagyta az Innovációs és Technológiai Minisztériummal létrejövő megállapodásokat az agglomerációs személyszállítás finanszírozásáról, ennek értelmében jövőre is 6,58 milliárd forintot fizet a fővárosaz agglomerációs közlekedést biztosító társaságoknak előlegként, a következő évben pedig a valós teljesítményre és költségekre alapozva számolnának el a felek. 

Döntöttek arról, hogy jövőre a főváros az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályok szerint vásárolja villamosenergiát a közvilágításhoz, valamint a díszvilágításhoz és karácsonyi díszítő világításhoz.

A Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. számítása szerint a versenypiacon a villamosenergiáért jövőre az idei, illetve a korábban tervezett összeg kétszeresét – mintegy 7,4 milliárd forintot – kellene fizetni, míg így 4,8 milliárd forint lenne a villamosenergia költsége. 

A közgyűlés döntött névtelen közterületek elnevezéséről is: parkot neveznek el az I. kerületben Végh György költő, író, műfordítóról, a XX. kerületben pedig a romániai Székelykeresztúr és Bölön – Pesterzsébet testvérvárosainak – nevét őrzik majd utcák

Forrás: MTI

Facebook

TOP