Connect with us

Kilátó

Félidős miniszterelnök?

Nem lenne ördögtől való, ha Márki-Zay Péter két éves kormányzása után 2024-ben Dobrev Klára venné át a miniszterelnöki feladatokat.

Published

on

2024-ben válthatják egymást?
Hirdetések

A magyar ellenzéki előválasztásnak nemcsak az volt a tétje, hogy az egységes ellenzék mind a 106 egyéni országgyűlés választókerületben megtalálja az egyetlen jelöltjét, hanem az is, hogy kit indítanak harcba a miniszterelnöki posztért.

A két fordulós választási küzdelemben, taktikázás és szövetségkötés után az outsider jelölt Márki-Zay Péter szerezte meg az ellenzéki pártok, illetve választók támogatását. Ám mivel egy sikeresen megvívott országgyűlési választási kampány és győzelem után az Országgyűlésnek kell miniszterelnököt választani, még korántsem biztos, hogy MZP lesz a kormányfő.

Persze most mindenki becsapásnak érezné, ha a leendő frakciók szövetsége más valakit terjesztene fel a köztársasági elnöknek kormányalakítási megbízásra. Mégis játszunk el a gondolattal, hogy a frakciókat alakító pártok összeülnek és más megoldást találnak.

Pedig nem ördögtől való dolog lenne…

Az elmúlt hetekben három hasonló koalíciós szerződést is tető alá hoztak Európában.

Hirdetések

A szeptemberi Bundestag-választáson az SPD végzett az első helyen, a szavazatok 25,7 százalékával. Eddigi koalíciós társa, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett, így már csak a második számú politikai erő Németországban. A Zöldek 14,8 százalékkal a harmadik helyen, a liberálisok 11,5 százalékkal a negyedik helyen végeztek.

A németországi választások után  a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP)  177 oldalas koalíciós szerződést kötöttek. A kancellár-jelölt Olaf Scholz azt emelte ki, hogy az ország modernizációjára készülnek, így elkezdődik “a beruházások évtizede”, legelső intézkedéseik között pedig 9,60 euróról 12 euróra emelik az óránkénti bruttó minimálbért, amivel tízmillió munkavállaló helyzetét javítják. 

Olaf Scholz. Fotó: REUTERS/Annegret Hilse

Christian Lindner, a jobbközép irányultságú FDP elnöke – aki várhatóan pénzügyminiszter lesz az új kormányban – elmondta, hogy három, erősen különböző párt készül koalícióra, és “soha nem is titkolták” nézeteltéréseiket. Mégis együtt kormányoznak, mert egyesítik őket a fennálló viszonyok, a “status quo” meghaladásának és az ország modernizálásának szándéka.

Annalena Baerbock, a balközép irányultságú Zöldek társelnöke –  aki valószínűleg külügyminiszter lesz – hangsúlyozta, hogy a három párt több “paradigmaváltásra” készül. A külpolitikában az a céljuk, hogy “visszatérjen az aktív európai külpolitika”, és a “közös diplomáciát” az “értékek és az emberi jogok vezéreljék”.

Kormányváltás Prágában

Csehországban az október 8-9-én lezajlott képviselőházi választásokat 27,8 százalékkal a hárompárti Spolu koalíció (ODS, KDU-CSL, TOP 09) nyerte meg, amely a harmadik helyen végzett kétpárti PirSTAN koalícióval (Kalózok, Polgármesterek és Függetlenek – 15,6 százalék) tárgyal az új kormánykoalíció létrehozásáról. 

Milos Zeman cseh államfő november 26-án, jövő pénteken kormányfővé nevezi ki Petr Fialát, a Polgári Demokratikus Párt elnökét. A 18 tagú kabinetben a Spolu koalíciónak (ODS, KDU-CSL, TOP 09) a miniszterelnökön kívül tíz minisztere lesz, a PirSTAN koalíció hét tárcavezetői helyet foglalhat el.

Petr Fiala. Fotó: Tomas Tkacik/SOPA Images/

A jövőbeni kormány első alelnöke és belügyminisztere Vít Rakusan, a STAN párt elnöke lenne, a további három alelnök Marián Jurecka, a KDU-CSL elnöke munkaügyi és népjóléti miniszter, Ivan Bartos, a Kalózpárt elnöke regionális fejlesztési miniszter, Vlastimil Válek, a TOP 09 egészségügyi szakértője pedig egészségügyi miniszter lenne.

A fontosabb tárcák közül a pénzügyminisztériumot Stanislav Stanjura (ODS), a védelmi tárcát Jana Cernochová (ODS), míg a külügyminisztériumot Jan Lipavsky (Kalózpárt) vezetné. 

Új koalíció köttetett Bukarestben is

Megkapta a kormányalakítási megbízást Klaus Iohannis román államfőtől hétfőn Nicolae Ciuca ügyvivő védelmi miniszter, akit a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta nagykoalíció jelölt a posztra.

A hárompárti koalíció, amely a nemzeti kisebbségi frakció támogatását is élvezi, jelenleg kétharmados többséggel rendelkezik a parlamentben, és így alkotmánymódosításra is képes.

Az igazán érdekes, hogy a koalíciós megállapodás szerint a PNL és a PSD felváltva adja a kormányfőt, a cserére pedig másfél év múlva, 2023 májusában kerül sor.

Nicolae Ciuca

Florin Citu PNL-elnök hétfőn kompromisszumos megoldásnak nevezte, hogy pártja a PSD-vel lépett koalícióra, és arról biztosította híveit, hogy ez nem “feltétel nélküli kompromisszum”. Szerinte az Európai Bizottság által jóváhagyott nemzeti fejlesztési ter (PNRR) magában foglalja az ország modernizálásának, költségvetési stabilitásának, európai elkötelezettségének feltételeit, a PNL pedig azon fog őrködni, hogy az új kormány teljesítse a PNRR-ben vállalt reformokat.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke rámutatott: egy ekkora többséggel rendelkező kormánynak kötelessége hosszú távú fejlesztéseket indítania, meg kell újítania az ország “megkövesedett” közigazgatási struktúráit, alkotmányos reformot kell végrehajtania. Az egyik legfontosabb teendő, hogy Romániát parlamentáris köztársasággá alakítsák át, ahol az államfőt a parlament választja meg – mutatott rá az RMDSZ elnöke.

Három ország, három koalíciós szerződés

Amint látjuk más-más a forgatókönyv Berlinben, Prágában és Bukarestben. Abban azonban nagyon közös mindhárom terv és leendő kormányzás, hogy sok pártnak kell együttműködnie, amit egy-egy összetett koalíciós szerződéssel pecsételtek meg.

Ez vár a magyar ellenzékre is, mert bizony a klasszikus polgári demokráciák játékszabályai leginkább az együttműködést díjazzák. Illetve látszik már az is, hogy a pandémia utáni új világot minél nagyobb konszenzussal kell majd megteremteni és átalakítani.

Az is elképzelhető, hogy a 2022-es magyar választási eredmények után a Budapeseten megkötendő hatpárti koalíciós szerződés akár bukaresti mintára azt is meghatározza majd, hogy félidőben helycsere legyen a kormányrúdnál.

Azaz, nem lenne ördögtől való, ha Márki-Zay Péter két éves kormányzása után 2024-ben Dobrev Klára venné át a miniszterelnöki feladatokat.

Forrás: MTI

Continue Reading
Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hirdetések
Hirdetések

Facebook

Hirdetések

TOP

Advertisements