Connect with us

Múzsa

Gödörbe való, ezt mondták rá

József Attila 1937. december 3-án halt meg Balatonszárszón.

Published

on

József Attila 1937. december 3-án halt meg Balatonszárszón.
Advanced Ads
Advanced Ads
63 / 100

József Attila 1937. december 2-án a Szép Szó vezérkarának társaságában töltötte napját, Szárszón felkereste őt Ignotus Pál, Remenyik Zsigmond és Fejtő Ferenc, akik jó hírrel szolgáltak.

Januártól lektori állást szereztek neki a Pantheonnál, sőt felmerült az is, hogy újra beáll a Szép Szó szerkesztőinek sorába, ezen felül pedig elmondták neki, hogy kilátásban van egy új kötetének megjelenése is a Cserépfalvinál. Azonnal indult volna a csapattal Pestre, ám nem volt már számára hely az autóban.

Nem igazán felbecsülvén, hogy a költő milyen rossz állapotban van, az egyik utas kinyitotta a kocsi ajtaját és azt mondta, „Látod Attila, itt még egy kutya sem férne el.” A tréfásnak szánt megjegyzés mélyen szíven ütötte a beteg embert, aki bizonyítani óhajtotta ismerősei előtt, hogy nincs is semmi baja, sőt még nősülést is tervez.

December 3-án reggel fordításhoz készülődött, délelőtt heverészett, jó étvággyal elfogyasztotta az ebédet, majd újságot olvasott. Délután lediktált egy levelet Etel nővére ügyvédjének. Mintegy másfél órával a tragikus esemény előtt Jolánnal krumplit vásároltak, mivel azonban József Attila cipekedni nem tudott, „jó gyermekként” megfogadta, hogy erősíteni fogja izmait, ezután jókedvűen sétálni indult.

Már estefelé járt, amikor a balatonszárszói vasútállomáson átbújt a sorompó alatt, majd megpróbált átcsúszni a 19 óra 36 perckor továbbinduló 1284. számú tehervonat – amelynek érkezése amúgy nem volt feltüntetve a menetrendben, csak a vasutasok rendelkeztek róla információval – 15. és 16. kocsijai között. A szerelvény azonban elindult, a kocsikat összekötő csavarkapocs súlyos ütést mért József Attila fejére, koponyáját bezúzta, s emiatt már holtan zuhant a sínek közé.

Egyes vélemények szerint viszont öngyilkos lett, amit mások vitatnak, a kérdés a mai napig eldöntetlen.

Gamauf Rudolfné – az akkor 14 éves Joli –, négy évvel ezelőtt emlékezett vissza az 1937. december 3-án történtekre.

„Nővérével érkezett meg Szárszóra Attila Jolán mutatta be a családunknak. Azt mondta beteg, kórházban volt, és Szárszóra jött gyógyulni. Másik testvére, Etus bérelt panziót a faluban, ma ez a József Attila Emlékmúzeum. Mi ugyanabban az utcában laktunk, édesapám parasztember volt, Etus tőlünk vitt tejet és néha tojást, bort is. Amikor Attilát bemutatta, apám borral kínálta, de nem fogadta el, Etus azt mondta, a tejet szereti. Hozott is neki anyám egy pohárral, fölhajtotta, de egy szót sem szólt, lehangoltnak tűnt.”

A balatonszárszói televíziótól Vígh Magdolna 1995-ben interjút készített Budavári János szemtanúval, aki annak idején látta a balesetet. Ő a következőket nyilatkozta a tragédiáról: „Á, nem úgy volt, hogy a vonat alá vetette magát! Ez egy gyorstehervonat volt… Hogy aztán tudta-e, hogy indulóban van… Előbb átbújt a sorompó alatt, és bement a két vagon közé. Azt a hosszú kabátját elkapta a kerék, három-négy fordítást csinált vele, megroncsolta a fejét, utána megállt.”

A halotthoz lóháton érkezett egy körorvos, dr. Csapláros Imre, hogy megállapítsa a halál közvetlen okát és beálltát .

1937. december 3-án, aki látta, úgy mesélte: amikor meghallotta a tehervonat közeledtét, szaladni kezdett. Ha nem akart volna öngyilkos lenni, miért szaladt volna?”

Joli néni tehát az öngyilkossági teória híve.

„Megrázott az eset, a történteknek percek alatt híre ment az utcában, mentünk is rögtön a vasútállomásra, de nem engedtek közel senkit. A katolikusok nem akarták eltemetni, gödörbe való, ezt mondták rá, amiért öngyilkos lett. Református tanítónk, Kiss Ernő engem kért meg, hogy szóljak néhány társamnak (ekkor már konfirmáltunk) és menjünk el énekelni a december 5-i temetésre, merthogy ő fogja búcsúztatni József Attilát. A református pap se vállalta. A hullaházig jött egy autó, négyen szálltak ki belőle, nem ismertük őket, rajtuk kívül falubeliek voltak még a temetésen. Mi, gyerekek énekeltünk, elhantolták, majdnem pont a nagyapám mellé. Utólag bántott, hogy akkor még nem tudtuk, milyen híres embert temetünk”

– emlékezett vissza Joli néni.
József Attila diafilm. Írta Sára Péter, szerk. Ruzicska Józsefné

A temetésre érkező négy ismeretlen egyike, Faludy György költő volt, aki így emlékezett vissza ugyanerre a napra: „Attila öngyilkossága után Cserépfalvi Imre telefonált nékem, és megkérdezte: van-e elég merszem, hogy a temetésre lejöjjek vele Szárszóra?… Imre kocsijában Mónus Illés, a szociáldemokrata párt titkára jött le velünk. Gyönyörű, téli nap volt december elején: az utat vagy két centi porhó borította, kék ég és ragyogó napfény a Balaton fölött. Lassan gyülekeztünk az országúton, a temető mellett. Fejtő Ferenc, Gáspár Zoltán, K. Havas, Horváth Béla, Ignotus Pál, Német, Remenyik Zsiga – nem voltunk sokan. Ott álltunk, és bár az út porhavas volt, azt hiszem, úgy éreztük magunkat, mint a tizenhárman a nyári zivatar alatt, akik a montparnasse-i temetőbe jöttek egykor Baudelaire temetésére. Mindnyájan tudtuk, hogy Attila a kor legnagyobb költője volt, és minden gyászunk mellett némi büszkeséget éreztünk, hogy idejöttünk, nagyon kevesen, akik ismerjük a valóságot… József Attila temetésén néhány fényképet készítettek a koporsóról és rólunk. Imrédy, Bárdossy miniszterelnöksége alatt és később a sajtóban nagyrészt mint hazaárulók szerepeltünk; így József Attila életrajzaiban arcképeink kínosan hatottak. Később, a kommunizmus idején börtöntöltelékek, majd emigránsok lettünk, és arcképünk még kínosabb lett Attila sírjánál. Ezen a különféle biztosok, cenzorok és kiadók úgy segítettek, hogy arcunkat felismerhetetlenné torzították, bajuszt és kecskeszakállat rajzoltak reánk, csak azért, hogy az olvasó ne tudja, kik vettek részt Attila temetésén”.

[Ime, hát megleltem hazámat…]

        „Ime, hát megleltem hazámat,
        a földet, ahol nevemet
        hibátlanul irják fölébem,
        ha eltemet, ki eltemet…”

        [...]

        „Szép a tavasz és szép a nyár is,
        de szebb az ősz s legszebb a tél,
        annak, ki tűzhelyet, családot,
        már végképp másoknak remél.”

Forrás: Digitális Irodalmi Akadémia/hirbalaton.hu/wikipédia

Facebook

Advanced Ads

Sportnaptár

  • Anglia – Németország, Nemzetek Ligája

    hétfő, 26 szeptember  20:45 DU. - 22:45 DU.

  • Magyarország – Olaszország, Nemzetek Ligája

    hétfő, 26 szeptember  20:45 DU. - 22:45 DU.

  • Portugália – Spanyolország

    kedd, 27 szeptember  20:45 DU. - 22:45 DU.

  • Svájc – Csehország

    kedd, 27 szeptember  20:45 DU. - 22:45 DU.

  • Ukrajna – Skócia

    kedd, 27 szeptember  20:45 DU. - 22:45 DU.

  • Telekom Veszprém – Dinamo București, férfi kézilabda BL

    szerda, 28 szeptember  18:45 DU. - 20:45 DU.

  • THW Kiel – Pick Szeged, férfi kézilabda BL

    csütörtök, 29 szeptember  18:45 DU. - 20:45 DU.

TOP