Connect with us

Kilátó

Izraelben 165 800 holokauszttúlélő él

Kilencvennyolc holokauszttúlélő 2021-ben választotta új hazájának.

Published

on

Advanced Ads
Advanced Ads
75 / 100

Naponta átlagosan 42 holokauszttúlélő hal meg Izraelben – jelentette a túlélők izraeli szervezete csütörtökön, a holokauszt nemzetközi emléknapján.

Az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az emléknap a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának évfordulója.

Izraelben 165 800 holokauszttúlélő él, akiknek átlagéletkora 85 év. Tizenkilenc százalékuk – körülbelül 31 000-en – 90 év felettiek, és több mint 950-en lépték túl a 100. életévet. Hatvan százalékban – mintegy 105 ezren – nők, akiknek az átlagéletkora valamivel magasabb, 85,4 év.

Az elmúlt évben 15 324 túlélő halt meg – naponta átlagosan 42-en.

59 900-an a volt Szovjetunióban születtek. Tizenkilencezer-százan Romániában, 8900-an Lengyelországban, 4500-an Bulgáriában, 2400-an Magyarországon és 2300-an Németországban jöttek a világra.

Kevéssé közismert, de 30 600 marokkói és algériai zsidó is szenvedett az antiszemita zaklatásoktól és korlátozásoktól a franciaországi Vichy-rezsim alatt. Tizennyolcezer bagdadi zsidót érintettek 1941 júniusában az iraki farhudi zavargások, és 11 000 zsidót Tunéziában és Líbiában sújtottak a faji törvények a második világháború idején, s őket koncentrációs, illetve munkatáborba is deportálták.

Az izraeli túlélők öt százaléka már az 1948-as államalapítás előtt bevándorolt

A túlélők 11 százaléka 1948 végéig telepedett le a zsidó államban, s 48 százalékuk, mintegy 80 500-an, az 1950-es évek végéig megérkezett. Több mint egyharmaduk a Szovjetunió felbomlása után, 98 holokauszttúlélő 2021-ben választotta új hazájának Izraelt.

“Nagy a felelősségünk, ezek az utolsó évek, amikor szolgálhatjuk őket, biztosíthatjuk, hogy méltóságban öregedjenek meg, és amennyire csak lehetséges, dokumentáljuk a történetüket, mert hamarosan nem lesz senki, aki elmesélje azt”

mondta Meráv Kohen társadalmi egyenlőségért felelős miniszter a ynet hírportálnak.

“Számomra fontos, hogy tudják: az én generációm hősként tekint rájuk. Amikor kicsit nehéz itt az élet, mert magasak az árak, mert dugók vannak az utakon, vagy kiabálnak a kneszet plénumán, akkor eszembe jutnak a történeteik, és tudom, hogy nincs más országunk, és vigyáznunk kell rá” – tette hozzá.

A 70 000 embert támogató izraeli Holokauszttúlélők Jóléti Alapítványa arról számolt be, hogy 2021-ben pártfogoltjaik felének nehézségei voltak a háztartási kiadások fedezésében, negyedük pedig a szegénységi küszöb alatt élt.

Közel negyedüknek anyagi okokból le kellett mondania számukra szükséges termékekről és szolgáltatásokról, egészségügyi vizsgálatokról, gyógyászati segédeszközökről és többféle elektromos készülékről.

Európában ismét erősödik az antiszemitizmus

Noha a második világháború után Európát a béke ígéretére építették, az antiszemitizmus ismét erősödik a kontinensen, és fenyegeti a zsidó közösségeket – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a holokauszt január 27-én esedékes nemzetközi emléknapja alkalmából szerdán.

Von der Leyen megemlékezett Simone Veil-ről (született Jacob) is, aki az Európai Parlament első női elnöke volt.

1943-ban német megszállás alá került Nizza

A családtagokat baráti házaspárok bújtatták, Simone Jacob egy tanáránál lakott. 1944. március 30-án, egy nappal sikeres érettségi vizsgája után utcai SS igazoltatás során letartóztatták, bár ő Simone Jacquier-ként nevezte meg magát. Apját és bátyját a hírhedt 73-as konvoj vitte Litvániába, Kaunas és Tallinn között haltak meg. Denise nővérét, aki Lyonban tagja lett az ellenállási mozgalomnak, Ravensbrückbe deportálták. Simone, Madeleine és édesanyjuk a drancyi gyűjtőtáborba kerültek, onnan az auschwitzi koncentrációs táborba, majd 1944-ben a közeli Bobrekbe. 1945. január 27-én a németek erőltetett menetben átvitték a foglyokat a bergen-belseni koncentrációs táborba. Édesanyjuk tífuszban meghalt, a súlyosan beteg Madeleine életét a szövetségesek érkezése mentette meg. Denise is túlélte a deportálást.

1945. május 3-án érkezett vissza hazájába. Párizsban jogot tanult, és a Párizsi Politikai Tanulmányok Intézetének (Sciences Po) lett hallgatója. 1956-ban sikeres bírói szakvizsgát tett, és az Igazságügyi Minisztériumban a büntető igazságszolgáltatás területén töltött be magas hivatalt.

1979–ben Simone Veilt az Európai Parlament első női elnökévé választották

Az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadításának 77. évfordulójához kapcsolódóan kiadott közleményében Ursula von der Leyen hangsúlyozta, a holokauszt Európa katasztrófája volt, amelyet az antiszemitizmus idézett elő, és amely megfosztotta a zsidó népet az emberi mivoltától.

Emlékeztetett: idén 80 éve tartották a wannseei konferenciát. Ezen a találkozón tervezték el a nácik, hogy Európa-szerte szisztematikusan üldözni fogják a zsidókat azzal a céllal, hogy megsemmisítsék a zsidó népet – közölte.

Az uniós végrehajtó testület elnöke úgy vélte: a koronavírus-világjárvány kezdete óta az antiszemita összeesküvés-elméletek és a dezinformáció rohamos terjedésnek indult.

“Amikor európai utcákon sárga csillagot viselő emberek vonulnak fel, és a világjárvány okán született intézkedéseket a náci rezsim által elkövetett népirtáshoz hasonlítják, azzal a soá áldozatainak sorsát teszik banálissá.”

A holokauszt eltorzítása a gyűlöletbeszédet táplálja

Minden európainak tisztában kell lennie a tényekkel, és meg kell ismernie, mi történt a holokauszt során – hangsúlyozta.

Az Európai Bizottság egyik “legfontosabb törekvése, hogy a zsidók vallási és kulturális hagyományaik szerint élhessenek Európa-szerte, mert Európa csak akkor fejlődhet, ha zsidó közösségei is virágoznak, és mert a zsidó élet az európai történelem és Európa jövőjének szerves része” – tette hozzá Ursula von der Leyen.

Forrás: MTI/ynet

Facebook

Advanced Ads

Sportnaptár

  • La Strada SE – Őrmező SE, BLSZ, U19

    szombat, 24 szeptember  14:30 DU. - 16:30 DU.

  • FTC-Rail Cargo Hungaria – Brest Bretagne Handball, női kézilabda BL

    szombat, 24 szeptember  16:00 DU. - 18:00 DU.

  • Győri Audi ETO KC – Metz Handball, női kézilabda BL

    szombat, 24 szeptember  18:00 DU. - 20:00 DU.

  • Csehország – Portugália

    szombat, 24 szeptember  20:45 DU. - 22:45 DU.

  • Spanyolország – Svájc

    szombat, 24 szeptember  20:45 DU. - 22:45 DU.

  • Ausztria – Horvátország

    vasárnap, 25 szeptember  20:45 DU. - 22:45 DU.

  • Dánia – Franciaország

    vasárnap, 25 szeptember  20:45 DU. - 22:45 DU.

  • Hollandia – Belgium

    vasárnap, 25 szeptember  20:45 DU. - 22:45 DU.

  • Wales – Lengyelország

    vasárnap, 25 szeptember  20:45 DU. - 22:45 DU.

  • Anglia – Németország, Nemzetek Ligája

    hétfő, 26 szeptember  20:45 DU. - 22:45 DU.

  • Magyarország – Olaszország, Nemzetek Ligája

    hétfő, 26 szeptember  20:45 DU. - 22:45 DU.

  • Portugália – Spanyolország

    kedd, 27 szeptember  20:45 DU. - 22:45 DU.

  • Svájc – Csehország

    kedd, 27 szeptember  20:45 DU. - 22:45 DU.

  • Ukrajna – Skócia

    kedd, 27 szeptember  20:45 DU. - 22:45 DU.

TOP