Connect with us

Jut eszembe

Jocó bácsi: “Nem hallgatok, nem tehetem meg. És nem is fogom.”

Jocó bácsi és az osztály a tanszabadságról beszélget.

Published

on

Jocó bácsi
Hirdetések

Az ország talán legismertebb pedagógusa Jocó bácsi. A tanár ebben a posztjában, arról a korunk Magyarországára jellemző lelkiállapotról ír, ami alighanem valamennyi céhtársán eluralkodott akármelyik szekértáborhoz tartozónak is vallja magát, és amit éppen ezért a diákok is megéreznek. Sőt Jocó Bácsinak szóvá is tették.

Erre tanít minket 1956

Nem hallgatok, nem tehetem meg. És nem is fogom. Mert erre tanít minket 1956.A héten az osztályommal a reformáció kapcsán a középkori egyház romlottságáról beszélgettünk. Példának hoztam a Decameront, mert nagyon jól bemutatja ezt a jelenséget. És ekkor kaptam egy kérdést, ami megállított mindent és egy kétórás beszélgetés lett belőle. Megkérdezték, hogy nekem milyen érzés az, hogy korlátozva vagyok törvényileg, hogy miről beszélhetek velük és miről nem. És ott tényleg meg kellett állnom, és elgondolkodnom, hogy miért is.

Talán tényleg visszafogom magam?

De nem, mert megerősítettek, hogy nem. Attól még az érzés érdekelte őket. Utána aztán már feszegettük ezt, érintettünk kényes témákat. És megerősödtek benne, hogy tőlem tényleg bármit lehet kérdezni, hogy hozzám bármivel lehet fordulni. Én pedig ösztönből azt mondtam, hogy én azt mondok, arról beszélek, amiről csak akarok, vagy amiről ők akarnak. Mert egy pedagógusnak ez a dolga, sőt feladata is. És ezt senki és semmi nem veheti el tőlünk. Hogy ez bátorság-e? Szerintem nem, mert ez belülről jön. De közben pedig lehet. Én nem vagyok hajlandó behódolni egy olyan elvnek, ami nem az enyém, nem értek egyet vele, és még távol is áll tőlem. Én nem vagyok hajlandó visszafogni magam, csak mert ez az elvárás. Én nem vagyok hajlandó hallgatni, amikor érzem, hogy beszélnem kell. Én nem vagyok hajlandó nem meghallgatni egy gyereket, amikor ő jön és beszélni akar. Én nem vagyok hajlandó nem segíteni, amikor egy diáknak szüksége van rá csak azért, mert kényes a téma. Én nem vagyok hajlandó nem foglalkozni a tabukkal, csak mert ez az elvárás.

A gyerekeknek szüksége van ránk

szükségük van arra, hogy meghallgassuk őket, hogy segítsünk, hogy támogassuk bármiben, hogy tanácsot adjunk nekik. És ezt nem vehetik el tőlünk, bárhova is írják le, bárhányszor is hangoztatják!Mert nekünk ki kell állnunk értük, magunkért, másokért, hallatva a hangunkat. És én teszem is. Értük, értünk. Mert nem tudok más lenni.

Hirdetések

Jocó bácsi

Balatoni József Veszprémben született; gyermekkorában Papkeszin élt. Gimnáziumba Pápán járt a Türr István Gimnázium és Kollégiumban. Az egyetemet Pécsett végezte a Pécsi Tudományegyetemen, majd itt is kezdett dolgozni. Utána a papkeszi Bocskai István Református Általános Iskolában tanított, helyettesítő tanárként. Ezek után felköltözött Budapestre, ahol a Kontyfa Általános Iskola és Gimnáziumban talált munkát. Történelmet, erkölcstant, hon- és népismeretet, tanulásmódszertant tanít. Pályája elejétől osztályfőnök is. Emellett a Felelős Szülők Iskolája előadója, szakértője lett 2016-ban, és a WMN weblap egyik állandó szerzője 2016 óta. (Wikipédia)

(Respublika friss)

Continue Reading
Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hirdetések
Hirdetések

Facebook

Hirdetések

TOP

Advertisements