Maria Ressa Fülöp-szigeteki és Dmitrij Muratov orosz újságírónak ítélték oda megosztva az idei Nobel-békedíjat – jelentették be pénteken Oslóban.

A bizottság indoklása szerint Ressa és Muratov a “demokrácia és a tartós béke előfeltételének tekinthető véleménynyilvánítás szabadságáért” folytatott erőfeszítéséért kapta meg a kitüntetést.

Maria Ressa és Dmitrij Muratov minden olyan újságírót képvisel, aki ezért az eszményért küzd egy olyan világban, ahol a demokrácia és a sajtószabadság egyre súlyosabb kihívásokkal szembesül – mondta Berit Reiss-Andersen, a Nobel-békedíjat odaítélő bizottság elnöke.

Hozzátette, hogy “a szabad, független és tényalapú újságírásnak az a célja, hogy védelmet nyújtson a hatalommal való visszaéléssel, a hazugságokkal és a háborús propagandával szemben”.

Maria Ressa 2012-ben társalapítója volt a Rappler kormánykritikus oknyomozó hírportálnak, amelynek munkáját jelenleg is vezeti. A Rappler rendszeresen bírálta Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök kijelentéseit és véres drogellenes háborúját. A bizottság méltatása szerint Ressa a véleménynyilvánítás szabadságának rettenthetetlen védelmezője. 

A Ressa által irányított Rappler hírportál rendszeresen foglalkozik azzal is, hogy a közösségi médiát hogyan használják fel álhírek terjesztésére, az ellenfelek zaklatására és a közbeszéd manipulálására. 

A hatóságok az utóbbi években több alkalommal őrizetbe vették Maria Ressát, míg a Time magazin 2018-ban az év egyik emberének választotta.

Ez a legjobb időszak újságírónak lenni – jelentette ki Maria Ressa, hozzátéve, hogy a legveszélyesebb időszakok a legfontosabbak.

„Az újságírás aktivizmussá válik egy olyan világban, ahol a tényeket megkérdőjelezik, ahol a legnagyobb hírmegosztó gyűlölettel tarkított hazugságok terjesztését helyezi előtérbe, és gyorsabban és messzebbre terjeszti el őket, mint a tényeket”

– mondta Ressa.

Dmitrij Muratov a Novaja Gazeta című független orosz lap alapítója és 24 éve főszerkesztője

Az újság egyike a kevés rendszerkritikus és független orosz médiumoknak. 

A lap korrupciós ügyekre, rendőri brutalitásra, törvénytelen őrizetbe vételekre, választási csalásokra derített fényt. Tevékenységükért súlyos árat fizettek: az utóbbi években hat újságírójuk lett gyilkosság áldozata, köztük a Kreml csecsenföldi politikáját bíráló Anna Politkovszkaja, akit csaknem napra pontosan 15 évvel ezelőtt öltek meg Moszkvában saját otthonának lépcsőházában. 

A gyilkosságok és a fenyegetések ellenére Muratov nem volt hajlandó feladni lapja függetlenségét, és következetesen kiállt az újságírói munka szabadság mellett. A Novaja Gazeta a tényeken alapuló szakmai tevékenysége és integritása miatt fontos információforrásnak számít számos olyan oroszországi társadalmi kérdésben, amelyekkel más médiumok csak ritkán foglalkoznak – indokolta döntését a norvég bizottság. 

Muratov: a Nobel-békedíj a szólás szabadságáért életüket vesztett kollégák érdeme

Muratov a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy elfoglalt volt és nem tudta felvenni a telefont, amikor a Nobel-bizottság felhívta, és azóta sem volt ideje elolvasni a méltatás teljes szövegét.

“Azt mondom önöknek: ez nem az én érdemem. A Novaja Gazetáé. Azoké, akik életüket vesztették az emberek szólásszabadságát védelmezve. Mivel már nincsenek közöttünk, a jelek szerint úgy döntöttek, hogy én mondjam el mindenkinek. Ők Igor Domnyikov, Jura Scsekocsihin, Anna Sztyepanovna Politkovszkaja, Násztya Baburova, Natasa Esztyemirova, Sztasz Markelov”

– nyilatkozott Dmitrij Muratov.

“Így gondolom. Tényleg. Ezt nekik adták” – tette hozzá az 59 éves szerkesztő

“Az orosz újságírást jelenleg elnyomják. Megpróbálunk segíteni az +idegen ügynöknek+ minősített embereknek, akiket támadások értek, és akiket az ország elhagyására kényszerítettek”

– mondta a Podjom független hírportálnak. 

Telegram-csatornáján az orosz díjazott azt írta, hogy a pénzjutalom egy részét orosz oknyomozó újságírói startupoknak adja, és támogatja belőle a Jóság Köre Alapítványt is, amely a ritka betegségekben szenvedő gyermekek gyógyítását segíti.

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Nobel halálakor, 1896-ban Norvégia még Svédországhoz tartozott, vélhetőleg ezért rendelkezett így a feltaláló, de végakaratában nem indokolta döntését. A hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét.

A díj 10 millió svéd korona (355 millió forint) pénzbeli jutalommal és egy aranyéremmel jár, amelyet december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adnak át.

Forrás: AFP/MTI