1983. november 5-én a Szépművészeti Múzeumból egy ország megdöbbenésére hét képet elloptak, köztük Raffaello Esterházy Madonnáját.

1982-ben a Szépművészeti Múzeum külső tatarozása miatt az épület hátsó szakaszát beállványozták. A gond a riasztókkal volt, az egyik még 1982-ben elromlott, majd 83. november elsején az ideiglenes riasztó is működésképtelenné vált.

November 5-én, szombaton éjszaka három őr teljesített szolgálatot. 20 órakor kezdték meg az épület bejárását, amivel körülbelül 21 órára végeztek. Ezt követően éjfélig a régi képtárral szemben levő szolgálati helyiségben tartózkodtak. Ekkor kezdték meg az újabb ellenőrzést a régi képtárban. Ekkor észlelték, hogy a régi képtárból két, másik két teremből további öt kép eltűnt.

Egy képet 1983 decemberében Törökbálinton elásva, a többi hatot 1984 januárjában a görögországi Aigion környékén lévő Panagia Trypiti kolostorban, egy bőröndben találták meg.

A betörés nem csak azért okozott mély megdöbbenést, mert a Kádár-rendszer által sugallt kiemelkedő (köz)biztonsági helyzettel szemben mást mutatott, hanem mert ebben az ügyben látványosan összegződött a korszak valamennyi visszássága.

A hivatalos jelentések dicshimnuszaival ellentétben a slamposság, a nemtörődömség, a motiválatlanság és a belefásult érdektelenség. Az ország vezetői a rablás után újból rádöbbenhettek, a nyugati világot a vasfüggöny nem fogja megállítani, a jövőben akaratuktól függetlenül olyan dolgokkal is foglalkozniuk kell, mint a globális műkincs kereskedelem, a nemzetközi biztonság és együttműködés. És nem csak szlogenekben, hanem a gyakorlatban is.

Miközben a képeket keresték, a magyarok a Markos-Nádas duó Totyáján nevettek, mert a jelenetből, ha ez volt a célja, ha nem, az emberek többsége a rendszer kritikáját hallotta ki.

Magyarországon a nyolcvanas években már nem csak a sorok között, hanem a szavak között is tudtak olvasni. Miután a képek előkerültek, 1984-ben – 1945 után először – Budapestre érkezett az olasz miniszterelnök, Bettino Craxi. És annak ellenére, hogy hivatalosan ezt soha nem erősítették meg, az egész ország a maffia szerepéről kezdett beszélni.

Ezt erősíthette az is, miszerint az elkövetőket nem adták ki Magyarországnak, az esetet rekord gyorsasággal lezárták. A filmben az azóta is titokban tartott ügyet próbálták felgöngyölíteni, a betöréstől a képek megtalálásáig.

Nincsenek végleges válaszok, de vannak megválaszolatlan kérdések. Az egykori résztvevők visszaemlékezései – kiegészülve azokéval, akik nem vállalták a szereplést – az alkotók célja és reményei szerint egyszer majd a nyolcvanas évek Magyarországának megkerülhetetlen történeti forrásává válnak. Ezért forgatták a Budapest-műveletet.

A Budapest-művelet (Operazione Budapest)

Bemutató dátuma: 2021. november 11.

Rendező: Gilberto Martinelli
Szövegíró: Nagy Anna, Gilberto Martinelli
Producer: Gian Gabriele Foschini, Francesca Tosetti
Zene: Vito Abbonato, Andrea Ridolfi
Vágó: Nagy Anna

Gilberto Martinelli, Roberto Tempesta: 1983: Operazione Budapest

Forrás: Port.hu/wikipedia